BEMER kezelések monitorizálása – az egyénre szabható terápia
Dr. Rozsos István Ph.D. Érsebész
Kattintson a képre a videó megtekintéséhez!
A keringési zavartól szenvedő betegeknél az alkalmazott – klasszikus, gyógyszeres, infúziós kezelések nem mindig eredményeznek megfelelő javulást. A kiegészítő kezelésekkel szemben gyakori a gyanakvás.
A BEMER kezeléssel- mely gyakorlatilag fizikai érterápia – jelentősen javíthatjuk a kezelés alatt álló betegeink állapotát.
A hatékonyság feltételei: a megfelelő diagnosztika és a jól kiválasztott kezelések alkalmazása.
Alkalmazott módszerek: A BEMER és Precise 6000 ionizált oxigén terápiás beavatkozásokat a beállított gyógyszeres kezelések mellett alkalmaztuk- 3 ütőeres keringési zavartól szenvedő betegcsoportnál.
1. krónikus – kritikus végtag iszkémiás betegeken,
2. kritikus végtag-iszkémiás betegeken- trofikus zavarral,
3. cukorbetegség mellett kialakult trofikus zavar esetén,
4. a vénás keringési zavar esetén csak BEMER kezelést végeztünk
Méréseinket Précise 8001 TcpO2- nyomásmérővel végeztük nyugalmi fekvő helyzetben lábszári szintű méréssel. A vénás betegeknél- VENOscreen diagnosztikus eszközt is kipróbáltuk.
Eredmények: 1.- klaudikáló csoportnál a panaszfokozódás miatt kezdtük kezelésüket- a kiindulási érték átlaga 25-28 Hgmm- a BEMER kezelés után 28%-os javulást mértünk- BEMER + oxigénkezelés után 59%-os oxigén tenzio növekedést tapasztaltunk.
A 2. klaudikáló – trofikus zavarral küzdő csoport esetén a legalacsonyabb a kiindulási értékmező- 2026 Hgmm- a BEMER kezelés után 32%-os javulást mértünk- BEMER + oxigen kezelés után 75%-os oxigen tenzio növekedést tapasztaltunk.
A 3. cukorbeteg csoportnál a kiindulási érték 47-58 Hgmm, ami BEMER kezeléssel 11%-ot növekedett – BEMER + ionizált oxigénkezelésre 25%-os javulást mutatott.
A 4. vénás keringési zavarral küzdő betegeknél- a jelentős billentyű zavar esetén nem látható jelentős változás a kezeléseket követően- ezekben az esetekben a műtéti megoldás volt szükséges.
Következtetések- Kritikus krónikus végtag-iszkémia az irodalmi adatokkal egyezően 30 Hgmm alatt bázis – értékkel definiálható.
A cukorbetegek esetén a bázisértékek jelentősen magasabb értékeket mutattak, de a trofikus zavar jelezte az aktuális LOCALIS keringési elégtelenséget
A betegek kezelés előtti és alatti vizsgálatai mellett a kezeléseket követően az záró értékek jól mutatták a responder- non-responder állapotokat- különösen a vénás betegek esetén -ahol a rossz vagy gyenge válasz reakciók a sebészi beavatkozás szükségességére hívtak fel a figyelmet.
Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a nem megfelelő választ adó betegeknél felmerülhet a terápia stratégia módosítása – így a hatékonyság javítható –
A kezelések folyamatos TcpO2 mérése, az eredmények nyomon követésének egyszerű és jól reprodukálható módszere! Használata rámutatott arra, hogy a klinikai gyakorlatban való elterjedése jelentős segítséget adhatna a terápia hatékonyabb vezetésben, ami a kritikus klinikai időszakokban a végtagok amputációtól való megmentését is eredményezheti.