Stressz – a csendes gyilkos

Úgy érzi, hogy a legkisebb dolgok is túlterheltté és bosszússá teszik? Talán a motivációja sem a régi, fáradtnak és leterheltnek érzi magát? Állandó rossz közérzet jellemzi, nem talál boldogságot sem a munkájában, sem a személyes életében? Úgy érzi, nehezen tud kikapcsolni? Ha ezek igazak Önre, akkor könnyen lehet, hogy a stressz ördögi köre veszi Önt körül. Ezzel pedig nincs egyedül. Különböző tanulmányok eredményei alapján 10 német emberből 6 jellemezte stresszesnek az életét.

A feszes munkatempó, a határidők állandó nyomása, a családi stressz, pénzügyi porblémák – mind olyan tényezők, melyek előidézhetik az állandó fáradtság és kimerültség érzetét. Ugyancsak negatív hatással van ránk az állandó elérhetőség, köszönhetően a modern technológia kommunikációs vívmányainak, melyekkel a nap bármely percében információkkal bombáznak bennünket. Becslések alapján 6 nap munkahelyi hiányzásból 1 a stressznek és az állandó nyomás alatti munkának tudható be.

Stressz és Stresszorok

A stressz szimptómáit első ízben Walter B. Cannon amerikai fiziológus bizonyította tudományosan 1915-ben. Munkája alapját az I. Világháborúból hazatérő katonák poszttraumája mögött meghúzódó okok vizsgálata képezte. Cannonhoz köthető a “fight or flight”, vagyis a “küzdj vagy menekülj” kifejezés, melyet úgy értelmezett, mint az emberek hirtelen alkalmazkodási reakciója a veszélyes fizikai és mentális szituációkhoz. E reakció folyamán szervezetünk rögtön adrenalint kezd termelni, melynek hatására megnő a vérnyomásunk, felgyorsul a légzésünk, továbbá előkerülnek testünk rejtett energia tartalékai. Ezek a tartalékok biztosítják mindazt az energiát, mely szükséges a cselekvéshez a túlélés érdekében, a stressz szituációnak megfelelően – küzdve, vagy menekülve.

Ezeket a szituációkat stresszoroknak hívjuk, mely magába foglal minden olyan külső vagy belső igénybevételt, melyeket testünknek le kell küzdenie, vagy épp hozzá kell alkalmazkodnia. E folyamatokért a vegetatív idegrendszer a felelős, az akaratunkkal vagy tudatunkkal nem vagyunk képesek irányítani. Ez akkor válik nyilvánvalóvá, amikor rádöbbenünk, hogy a stressz valójában egy védekező mechanizmus, mely több millió éve fejlődött ki bennünk. Veszélyhelyzetben testünk másodpercek alatt mozgósítja energia tartalékainkat annak érdekében, hogy izmaink állandó készenlétben állhassanak. Az őskori emberi számára ez kiváltképp fontosnak bizonyult, aki egy szempillantás alatt találta magát “küzdj vagy menekülj” szituációban. Például, ha egy ember a kőkorszak idején gondolkodással kellett volna töltse az időt a döntési folyamatban, hogy küzdjön vagy meneküljön, amikor egy ragadozóval találta szembe magát, nem valószínű, hogy az emberi faj sokáig élt volna a Földön.

Ugyanakkor hosszan tartó stressz alatt olyan egyéb hormonok, mint például kortizol is termelődik a mellékvesekéregben, melyek hatással vannak az anyagcserénkre. Ennek az az oka, hogy az adrenalin hatása azonnali, de ugyanakkor rövid is, emiatt pedig a kitartó stressz azt is eredményezheti, hogy a szervezetünk károsul, vagy akár össze is omlik. Ha nem biztosítjuk szervezetünk számára a megkönnyebbülést azáltal, hogy változtatunk a stresszes helyzeten, vagy nem hagyjuk el az adott helyzetet, ezek a stressz hormonok továbbra is termelődni fognak, testünk pedig továbbra is feszült marad.

Negatív és pozitív stressz

Eredményes kutatásai ellenére Walter B. Cannon nem sikerült kivívja magának a “stressz atyja” címet, ellenben Dr. Hans Selye (1907–1982) osztrák-kanadai orvos specialista igen, aki 1936-ban használta először a “stressz” kifejezést. Az ezt követő évtizedekben pedig több mint 1700 tanulmányt és 39 könyvet publikált a stressz témájában, mely megannyi modern elmélet és stressz-kutatást alapját képezi napjainkban is. Az ő elmélete a stresszről megmagyarázza annak biológiai megalapozottságát is, valamint kötődését az emberi test mechanizmusaihoz is.

Kutatásai folytán Hans Selye a stressz három fázisát különítette el: a riasztás fázisa, az ellenállás fázisa és a kimerülés fázisa. Arra a következtetésre jutott, hogy a stressz hatása a vérben kezdődik, keresztül halad az agyon és hatással van izmainkra, anyagcserénkre és hormonjainkra.

Selye különbséget tett a negatív stressz (“distress”) és a pozitív stressz (“eustress”) között, mely következtetések a mai napig megállják a helyüket. A distress (angolul szorongás) “dis” előtagja a görög nyelvből származik, a jelentése pedig “rossz”. A distress tehát olyan stressz mely negatív hatással van ránk fizikai, mentális és fiziológiai szemszögből, az okai között pedig a külső nyomás található meg, továbbá az idő nyomása, esetleg a mások által előírt helyzetek nyomása. Az eustress előtagja, az “Eu” is a görög nyelvből származik, a jelentése pedig jó, helyes, vagy fény. Ez azt mutatja meg, hogy a stressz bizonyosan képes pozitív tapasztalatokat is generálni, amikor igazán élvezünk valamit, viszont negatívvá változik, amikor egy nem vágyott teherhez kötődik. Ebből arra a következtetésre jutunk, hogy a stressz pozitív vagy negatív hatásai az egészségünkre attól függnek, hogyan értékeljük mi magunk a stressz tényezőit. Például egy esküvő előkészületei bizonyára pozitív stressznek tekinthetőek, még akkor is, ha ez a stressz általánosan izgalomhoz és feszültséghez köthető. Továbbá ehhez hasonló az extrém sportokat űző személyek esete is, akik tevékenységüket rendkívüli szenvedéllyel és lelkesedéssel űzik.

Ellenben a kényszer alatt végzett, kellemetlen és szorongó érzést kiváltó tevékenységek negatív stresszként jellemezhetőek, melyek úgy a fizikai, mint a mentális állapotunkra kihatással vannak. Ennélfogva, ahogy korábban is említettük, a tény, hogy a stressz pozitív vagy negatív hatással bír a szervezetünkre, attól függ, hogy mi magunk a stressz tényezőit negatívumként vagy pozitívumként értékeljük, hogy úgy érezzük-e, hogy képesek vagyunk uralni a szituációt, valamint az adott stressz szituációba önként léptünk-e be.

A stressz ésszerű keretek között javítja a teljesítményünk (például vizsgák alkalmával), viszont a hosszú távú stressz rontja a koncentrációnkat, a figyelmünk, a tanulási képességünk és a memóriánk is. Ugyanakkor a kitartó stressz végzetes következményekhez is vezethet, mivel a stresszes szituációban kiválasztott hormonok túl gyakran kerülnek kiválasztásra. Idővel ezt a szervezetünk megszokja és elkezdenek kialakulni a stressz szimptómái, egyik a másik után, míg végül elérjük azt a pontot, amikor ez átlépi az egészséges határt. A stressz hormonok, mint a kortizol, gyengítik az immunrendszerünk, mely a kimerüléshez és depresszióhoz is vezethet. Veszélyes helyzet az, amikor nem vagyunk tisztában a stressz-határainkkal, ezért a következő szimptómákat fontos komolyan vennünk.

Tipikus stressz szimptómák

Megjegyzés: az alábbi nem teljes listánkban található tünetek, szimptómák a hosszan tartó stressz eredeményei lehetnek, ugyanakkor más okok is állhatnak mögöttük, emiatt pedig azt javasoljuk, forduljon orvoshoz, amennyiben ezek előfordulnak az Ön esetében.

Tipikus fizikai stressz szimptómák:

  • gyomor- és bélrendszeri problémák, mint a hasmenés vagy székrekedés
  • szív- és érrendszeri problémák, magas vérnyomás
  • fejfájás, migrén
  • étvágytalanság vagy túl sok étkezés iránti vágy
  • krónikus fáradtság és alvászavar
  • koncentrációs nehézségek, mentális leblokkolás, feledékenység, immunelégtelenség
  • allergiás érzékenység
  • gyakori megfázás, izomfeszültség
  • szexuális problémák, stb.

Tipikus mentális stressz szimptómák:

  • idegesség, kedvetlenség, nyomottság
  • ingerültség, depresszív hangulat, koncentrációs nehézségek, feledékenység, feszültség
  • belső nyugtalanság
  • szédülés
  • túlérzékenység
  • túlzott alkoholfogyasztás kockázata, kábítószer-használat kockázata, stb.

Mit tegyünk a negatív stresszel?

Sajnos nem létezik univerzális gyógyászati csodaszer, mely megszünteti a stresszt. Viszont a betegek számára számos szeminárium, workshop és önsegítő csoport nyújthat segítséget a stresszkezelésben. Ugyanakkor mi magunk is rengeteget tehetünk azért, hogy csökkentsük, vagy épp kizárjuk a stressz szituációkat az életünkből. A stressz aktív kezelése megakadályozza azt, hogy túlterheltekké váljunk általa. Az aktív stresszkezelés azt jelenti, hogy a céljainkra koncentrálunk, és elsöprünk az útból minden olyan dolgot, melyek rossz hatással vannak ránk. Jótékony hatással bír a napi ütemterv felállítása, mellyel megtervezzünk a napunkat, munkánk folyamán prioritásokat állítunk fel, ha pedig szükséges, delegáljuk a feladatokat, a kevésbé fontosakat pedig elhalasztjuk, esetleg figyelmen kívül hagyjuk.

Meglepő hatásokat képes elérni egy frissítő séta, egy szabadnap, egy pihentető hétvége vagy egy rövid vakáció annak érdekében, hogy visszanyerjük életerőnket. A személyes életünkben érdemes közösen, szeretteinkkel együtt megkeresni a stressz tényezőket és közösen dolgozni azok kiküszöbölésén, továbbá gyakori eset, melyre oda kell figyelni, hogy az állás nélküli partnerünk kitett a stresszes szituációknak és leterheltnek érzi magát.

Következtetés: Ha lehetséges, ne próbáljuk önmagában megválaszolni azt a kérdést, hogy mit tegyünk a negatív stresszel. Ugyanakkor, ha olyan szimptómák megjelenését észleli, melyek olyan betegségre utalnak, mint a szív- és érrendszeri problémák, esetleg magas vérnyomás, sürgősen forduljon orvoshoz. A BEMER fizikai érterápia nem helyettesíti az orvosi beavatkozást, viszont a stressz tényezőit hatásosan visszaszorítja, mint kiegészítő terápia.

Amennyiben Ön is hasonló tüneteket észlelt élete valamelyik részében, forduljon hozzám bizalommal, keressen telefonon vagy emailben, jöjjön el egy bemutató rendezvényünkre – több éves tapasztalatom van a hasonló betegek kezelésében.


Mucsi Sándor vagyok, a feleségem munkája révén kerültem kapcsolatba a BEMER terápiával. Egyébként  Crohn beteg vagyok, melyet 1984 -ben diagnosztizáltak  ennek már több mint 34 éve.
A BEMER beszerzését követően rendszeresen kezelem magam a készülékkel.
Az egészségi állapotom ezt követően gyökeresen megváltozott, betegségem stabilizálódott, ma már (orvosi javaslatra) gyógyszermentesen élek. Keressen meg, had segíthessek önnek, ha álmatlansággal küszködik, ha az inszomnia megkeseríti az életét.

Tel: +36 20 9343 073
E-mail:  sandor.mucsi@bemermail.com

 

Rendelő és kezelőhely: 
Hotel Divinus***** Debrecen Nagyerdei Krt. 1.